S�lyom (III. 03. - IV. 19.)

Er�nye: dinamikus �s optimista.
Hib�ja: f�l�nyes, tapintatlan.

Remek megfigyel�, egyetlen pillanat alatt �tl�tja helyzetet, sok m�lik az �let�ben a gyorsas�g�n. Ebb�l ad�d�an �r�k�s fesz�lts�gben �l, hiszen mindig k�sz arra, hogy lecsapjon az �ldozat�ra vagy a k�n�lkoz� lehet�s�gekre. A kis �s nagy �gyek k�z�tt azonban nem tud k�l�nbs�get tenni, mindkett�re ugyanakkora el�nnal veti r� mag�t. Mindig ny�lt lapokkal j�tszik, a ravaszs�g nem kenyere. A k�t�tts�geket rosszul t�ri, azt szereti, ha szabadon sz�rnyalhat, �n�ll�an d�nthet, b�tors�g�t bizony�thatja. Vezet�k�nt is meg�llja a hely�t. Tele van vitalit�ssal, lend�lettel, �m �ll�k�pess�ge nem t�l j�, ez�rt teljes�tm�nye hull�mz�. A nagy er�fesz�t�sek ut�n hal�los f�radts�g vesz rajta er�t, de gyorsan regener�l�dik.

 

 

H�d (IV. 20. - V. 20.)

Er�nye: kitart�, �llhatatos.
Hib�ja: makacs, korl�tolt.

A h�d nem kock�ztat soha semmit, mindig biztosra megy. Pedig a f�ld�n �pp�gy boldogul, mint a v�zben, igaz, a v�z alatt is a szil�rd talajt keresi. Ha valamit elhat�roz, azt biztosan v�ghez viszi. Zavarba csak akkor j�n, ha v�ratlan helyzetbe ker�l. Ilyenkor nemcsak komoly fejt�r�st okoz neki az alkalmazkod�s, hanem k�nszenved�st is, hiszen amit megszokott, ahhoz k�r�mszakadt�ig ragaszkodik. Sz�vesen h�dol a testi �r�m�knek, �lvezi a finom �tkeket, italokat. Fontos sz�m�ra a k�nyelem, a biztons�g �s a nyugalom. Nem v�gyik vezet� szerepre. V�gtelen�l becs�letes, nyugodtan r� lehet b�zni az �rt�keket vagy ak�r a h�zip�nzt�rt. Huzamosabb ideig k�pes komoly er�fesz�t�sekre, hiszen nemcsak �ll�k�pess�ge kiv�l�, de az ellen�ll�k�pess�ge is.

 

 

Szarvas (V. 21. - VI. 20.)

Er�nye: sokoldal�, mozg�kony.
Hib�ja: fel�letes.

A szarvas �r�kk� a v�ltozatoss�got keresi. Bels� er� hajtja, hogy �j t�jakat fedezzen fel mag�nak. A hossz�, er�ltetett hegymenet azonban nem neki val�. �tja sor�n mindenbe belek�stol, �s nem riad vissza att�l sem, hogy vesz�lyes szakad�kokat ugorjon �t. �rdekl�d�se sokir�ny�, tal�n ez az oka annak, hogy soha semmire sincs ideje. Gyakran v�ltoztatja a v�lem�ny�t - sz�m�ra ez term�szetes -, de sohasem �rdekb�l teszi. K�vetkezetess�g, kitart�s nem v�rhat� el t�le. Hivat�sa ter�let�n remek�l meg�llja a hely�t, ha sokoldal�s�g�t kamatoztathatja, �s ha tev�kenys�ge nem helyhez k�t�tt. �szj�r�sa gyors, feltal�lja mag�t minden helyzetben, k�nnyen sz�t �rt mindenkivel, a h�reket viszi-hozza.

 

 

Hark�ly (VI. 21. - VII. 21.)

Er�nye: egy�tt�rz�, odaad�.
Hib�ja: szesz�lyes.

A hark�lyt nem v�letlen�l nevezik a f�k doktor�nak. Er�s cs�r�t �s karmait kiz�r�lag arra haszn�lja, hogy megtal�lja, hol van a baj, �s azt ott azon nyomban orvosolja. �rzelmi �lete intenz�v, de gyakran kisz�m�thatatlanok a hangulatv�ltoz�sai. Az embereket k�t nagy csoportra osztja, az egyikbe azok tartoznak, akiket szeret �s akik�rt �ldozatokra is k�sz, a m�sikba pedig azok, akiket nem kedvel, �m a bajba jutottakon mindig megesik a sz�ve. H�s�ges, nemcsak a kapcsolataiban, hanem t�rgyakhoz is ragaszkodik. Megszokott k�rnyezet�t nem sz�vesen hagyja el, a r�gi erd�be, az ismert f�khoz mindig visszat�r. Nem v�gyik karrierre, a hatalom hidegen hagyja. Ha csal�dias l�gk�r veszi k�r�l, �s feladataival �rzelmileg azonosulni tud, nyugd�jas kor�ig kitart egy munkahelyen.

 

 

Lazac (VII. 22. - VIII. 21.)

Er�nye: �ntudatos, melegsz�v�.
Hib�ja: b�szke, arrog�ns.

A lazacot a halak kir�lyak�nt tartj�k sz�mon, amit nemcsak eleg�ns k�llem�vel �rdemelt ki, hanem b�tors�g�val is. A lazac ugyanis - b�r az �ce�nban �l - az �v�s idej�re visszat�r abba a foly�ba, ahol maga is vil�gra j�tt. V�ndorl�sa sor�n - amely ak�r t�bb ezer kilom�ter is lehet - a foly� sodr�val szemben halad �s mindenre k�pes, hogy el�rje c�lj�t. A lazac j�sz�v�, nagyvonal�, kicsinyes vit�kba, perekbe soha nem megy bele, ezeket m�lt�s�g�n alulinak tartja. Nemcsak anyagiakban b�kez�, de nagy, mindent els�pr� �rzelmekre is k�pes. Hat�rozott �s c�lrat�r�, j� vezet�i k�pess�gekkel van meg�ldva. Olykor azonban a fej�be sz�ll a dics�s�g, �s t�l�rt�keli saj�t mag�t. Ha ir�ny�tj�k, elveszti az �rdekl�d�s�t, er�t vesz rajta a lustas�g.

 

 

Barnamedve (VIII. 22. - IX. 21.)

Er�nye: k�teless�gtud�, ped�ns.
Hib�ja: szigor� kritikus.

A barnamedve hatalmas, er�s. K�tf�le, egym�snak ellentmond� h�r j�rja r�la. Sokan �ll�tj�k, hogy nem tan�csos a k�zel�be menni, m�sok pedig - p�ld�ul a mes�kben - szelidnek, b�josnak tartj�k. Vitathatatlan, hogy a barnamedv�t meg lehet szelid�teni: k�pes k�t l�bra �llni �s t�ncolni. Soha nem akar a k�z�ppontba ker�lni, ink�bb a h�tt�rbe h�z�dva, szorgalmasan teszi a dolg�t. Mindent pontosan megtervez, alaposan el�k�sz�t, mert nem szereti a meglepet�seket. M�r csak az�rt sem, mert a v�ratlan helyzetekben elbizonytalanodik. Hivat�sa ter�let�n sem akar kit�nni, de megb�zhat�, pontos, felel�ss�gteljes feladatokat is r� lehet b�zni. Megel�ged�s�re szolg�l, ha hasznoss�, n�lk�l�zhetetlenn� teheti mag�t.

 

 

Holl� (IX. 22. - X. 22.)

Er�nye: diplomatikus �s alkalmazkod�.
Hib�ja: hisz�keny, hat�rozatlan.

A feh�r ember a holl�t a szerencs�tlens�g szimb�lum�nak tekinti, az indi�nok ezzel szemben nemcsak elfogadj�k, de �rt�kelik is k�l�nleges adotts�gait. P�ld�ul azt, hogy a lev�ben �ppoly �gyesen mozog, mint a f�ld�n, hogy k�pes - f�leg t�lv�z idej�n - m�g a nagyv�rosi �lethez alkalmazkodni, �s ha �gy ad�dik, d�gh�st is eszik. A holl�val remek�l egy�tt lehet m�k�dni, hiszen ker�li a konfliktusokat. Betegesen f�l viszont a mag�nyt�l, az egyed�ll�tt�l. A term�szetben is megfigyelhet�, hogy t�pl�l�kszerz� k�r�tj�ra is p�rban vagy csoportosan j�r. Nagyon fontos sz�m�ra, hogy m�sok elv�r�s�nak megfeleljen, jelenl�t�vel, tev�kenys�g�vel kellemes l�gk�rt, harm�ni�t teremtsen. M�v�szi tehets�g�t is ez�rt kamatoztatja.

 

 

K�gy� (X. 23. - XI. 22.)

Er�nye: elsz�nt.
Hib�ja: k�ptelen kompromisszumot k�tni.

A k�gy�nak az indi�n kult�r�kban �ri�si tekint�lye van. Egyr�szt az�rt, mert a meg�jul�s, az �jj�sz�let�s k�pess�g�t szimboliz�lja - hiszen val�ban olykor b�r�b�l kib�jva �j �letet kezd -, m�sr�szt misztikusnak, nagy titkok tud�j�nak tartj�k. Adotts�gai is figyelemre m�lt�ak: tud �szni, feltal�lja mag�t a f�ld alatt, �s a leveg�be emelkedik a b�v�s furulyasz�ra. A k�gy� mindig t�bbet akar tudni, mint ami szemmel l�that�. Nemcsak a tudom�nyok �rdeklik, de a l�lek, a hit �s a m�gia rejtelmei is. Annak ellen�re, hogy viselked�se, reakci�i �ltal�ban kisz�m�thatatlanok, m�gis hat�rozott, �s akarat�t t�z�n-v�zen kereszt�lviszi. Kem�ny �s k�vetkezetes, m�g akkor sem dobja be a t�r�lk�z�t, amikor egy�rtelm�en veszt�sre �ll.

 

 

Bagoly (XI. 23. - XII. 21.)

Er�nye: idealista, b�lcs.
Hib�ja: felfuvalkodott, nyughatatlan.

A bagoly a l�lek, a tud�s, a b�lcsess�g madara, az �jszaka leple alatt �rzi mag�t biztons�gban: s�t�tben csap le zs�km�ny�ra is. A f�ld �s az �g k�z�tt �l, a k�t�tts�gekt�l irt�zik. �ri�si szabad mozg�st�rre, f�ggetlens�gre van sz�ks�ge. Gyakran el�fordul, hogy hirtelen r�un valamire, �s csapot-papot maga m�g�tt hagyva elrep�l, de hamarosan visszat�r �s m�s szemsz�gb�l �jravizsg�lja a dolgokat. Ennek k�sz�nhet�en mindenkin�l t�bbet tud az �let nagy k�rd�seir�l. V�gtelen�l idealista �s ez viszi r� arra, hogy nemes, fennk�lt c�lok�rt harcoljon, esetleg misszion�riusk�nt tev�kenykedjen. Im�d vitatkozni, ilyenkor teljesen megfeledkezik a h�tk�znapi dolgokr�l, a realit�sokr�l, annyira mag�val ragadja a h�v, a lelkesed�s.

 

 

L�d (XII. 22. - I. 19.)

Er�nye: �llhatatos.
Hib�ja: szigor�, rosszhiszem�.

A l�d j� �sz�, ezer kilom�tereket k�pes rep�lni, de remek�l �rzi mag�t a szil�rd talajon is, ahol a t�pl�l�k�t szerzi. A hideg t�l el�l melegebb t�jakra menek�l, de tavasszal mindig visszat�r oda, ahonnan elindult. Ehhez persze sokoldal�s�gra, �ri�si energi�ra �s kitart�sra van sz�ks�ge. Erej�vel tud gazd�lkodni, hirtelen elhat�roz�st�l vez�relve szinte soha semmibe sem kezd bele, megfontolt �s el�rel�t�. Nem kerget �lmokat, minden helyzetben re�lisan gondolkodik. Sokan azt vetik a szem�re, hogy t�l �vatos �s rideg. Val�ban nem szeret kock�ztatni, �s tud, akar t�vols�got tartani. Minden olyan hivat�s illik hozz�, ahol pontosan kell tervezni, el�re kalkul�lni. Ez az a tev�kenys�g, amelyben egy l�d sohasem t�vedhet.

 

 

Vidra (I. 20. - II. 18.)

Er�nye: tal�l�kony.
Hib�ja: l�zad�.

A vidra f�rge v�zben, f�ld�n egyar�nt, �s miut�n igen j�t�kos, n�ha vakmer� mutatv�nyokra ragadtatja mag�t. Mozg�konys�ga fizikailag �s szellemileg is megmutatkozik, �s ennek k�sz�nhet�n gyakran megt�rt�nik, hogy mire m�sok a startl�v�sre v�rnak, addig a vidra m�r c�lba �rt. Vonz�dik az �j, a szokatlan dolgokhoz, szellemi �ramlatokhoz. A sz�rkes�get, a langyosat azonban nem tudja elviselni, az unalomba belebetegszik. A folytonos v�ltoz�s a l�teleme. Ugyanakkor remek�l be tud illeszkedni minden olyan k�z�ss�gbe, amely �rtelmes dolgokkal, net�n a vil�g megv�lt�s�val foglalkozik. �tletekb�l kifogyhatatlan, b�r elk�pzel�sei gyakran ut�pisztikusak. A korl�tokat nem viseli el: �j�t�, feltal�l�, forradalm�r.

 

 

Farkas (II.19. - III. 20.)

Er�nye: �rz�keny.
Hib�ja: rest, befoly�solhat�.

A farkas hol f�lelmetes, hol pedig f�l�nk, att�l f�gg�en, hogy kivel �ll szemben. Ha szem�be n�z�nk, egyszer hisz�kenys�get �rul el a tekintete, m�sszor pedig elsz�nts�got. Ez azzal magyar�zhat�, hogy igen �rz�kenyen reag�l a k�rnyezet�ben mindenre, tal�n m�g a gondolatokban is tud olvasni. T�lzott �rz�kenys�ge azonban s�r�l�kenny�, sebezhet�v� teszi �s visszatartja �t att�l, hogy teljesen �szint�n kimutassa az �rzelmeit. A farkas falk�ban �l, ugyanakkor id�nk�nt egyed�l is elk�borol, amikor szem�lyes v�gyait, �lmait k�veti, vagy amikor csendre, nyugalomra v�gyik. A farkas egy�tt�rz� �s seg�t�k�sz. A falk�ban p�ld�ul minden feln�tt �gy t�r�dik a k�lyk�kkel, mintha a saj�tjai lenn�nek.